(Ormai László)
A magyar közigazgatásban és a bíróságokon is nagy lépések történtek az elektronizáció felé, de sok esetben még csak félúton járunk. Meg kéne tenni a következő bátor lépéseket azokon a területeken, ahol az automatizáció mindenkinek csak előnyöket tartogat.
Kb. 1,5 évvel ezelőtt egyik ismerősöm síbalesetet szenvedett Ausztriában. Neki a karja, a baleset másik érintettjének – aki osztrák állampolgár volt – lába törött el ütközésük alkalmával. Mindkét fél a másikat okolta a balesetért, egyik sem ismert el, hogy ő lett volna a hibás. A helyzetet bonyolította még, hogy ismerősöm annak ellenére elfelejtett utasbiztosítást kötni, hogy egy magas presztízsű jogi iroda munkatársa. Az ügy végül az osztrák bíróságra került. A bizonyítási eljárás azonban több alkalommal is akadályokba ütközött legfőképp azért mert a COVID helyzet miatt nem kerülhetett sor személyes tárgyalásra. Így a bíróság a mai napig nem tudta még érdemben lezárni az ügyet. Pedig a technológiai lehetőségek valójában már most is adottak arra, hogy az érintett felek személyes megjelenését nélkülözve (szakértők online meghallgatásával, lemodellezve a balesetet), érdemi határozat születhessen az ügyben.
Más területeken ugyanakkor komoly lépések történtek ebbe az irányba. Magyarországon például az elmúlt években csendes forradalom zajlott a közigazgatásban. Egyre jobban teret nyert az elektronikus ügyintézés, a hatósági ügyek távolról, egységes elektronikus platformon és keretrendszeren belül történő kezelése. A Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (SZEÜSZ) bevezetése révén az e-közigazgatási szolgáltatások nagy részben átvették az eddig papír alapú ügyintézési folyamatok szerepét, aminek köszönhetően gyorsabban, költséghatékonyabban és ügyfélorientáltabban lehet ügyeket intézni. Jelen pillanatban kb. 2 500 féle hatósági ügy intézhető elektronikusan. A helyzet tehát sokat javult, de még korántsem ideális, hiszen az elektronizáció több esetben jelenleg is csak a hatósági ügyek elektronikus úton történő kezdeményezését biztosítja, az ügyintézés további részében vagy az ügyfél részéről válik szükségessé a személyes jelenlét vagy pedig a hivatalban szükséges az ügy elintézése érdekében olyan „back office” manuális munka, ami attól hogy nem látszódik, még jelen van.
Hasonlóan felemás a helyzet a peres igazságszolgáltatással is. A magyar igazságszolgáltatásban 2018 január 1-jétől kezdődően kötelező érvénnyel került bevezetésre a rendes bíróságoknál az E-per intézménye, amely lényegében elektronikus úton való bírósági kapcsolattartást jelent, vagyis azt, hogy az eljárásban érintett felek nem papír alapon, hanem elektronikus úton nyújtják be kérelmeiket a bíróság felé és a hatóság is ilyen módon lép velük kapcsolatba. A rendes bíróságok E-per intézménye azonban döntően a kapcsolattartás elektronizálására korlátozódik, online bírósági eljárásokra – néhány kevés kivételtől eltekintve – lényegében nem kerül sor, nem igazán alkalmazzák hazánkban ezeket.
A cégbíróságok ugyanakkor már előrébb járnak: az elektronikus cégeljárásban 2008. július 1-jével kezdődően kötelező érvénnyel elektronizálták és egyben digitalizálták az eljárást, amelynek köszönhetően a papír alapú cégeljárást teljeskörűen felváltotta az elektronikus cégeljárás. A cégeljárás elektronizációját nagy mértékben elősegítette az, hogy döntően olyan típusú eljárásokról beszélünk, amelyek tömegesek, ismétlődőek, formalizáltak, az egyedi szempontok érvényesítésére nem, vagy csak csekély mértékben van lehetőség. Az elektronizálás bevezetésével – amennyiben részletes és pontos modellezés előzi meg az informatikai fejlesztést – szinte teljesen kiküszöbölhetőek a hibák és korrekciós igények, amelyek a manuális beavatkozások alkalmával hatványozottabban jelentkezhetnek. Emellett csökken a feladat megoldására fordított egységnyi idő és nem elhanyagolhatóan csökkenek az adminisztrációs terhek is, javul a szolgáltatás minősége is. Az elektronizálás folytán felszabaduló erőforrásokat pedig további folyamatokban lehet hatékonyan és értékteremtő módon felhasználni.
A technológia fejlődés megmutatta azt, hogy amikor igazságszolgáltatásról beszélünk – akár a rendes bíróságokra, akár cégbíróságokra gondolunk – már nem épületeket, szobákat, személyeket kell hogy lássunk. Nem időablakokban kell már gondolkodni – tárgyalás csütörtökön 9-től 10-ig – hiszen az online ügyek bármikor intézhetők, és nem is abban, hogyan lehet megoldani a személyes megjelenést egy adott tárgyaláson. Az illetékességi szabályok is értelmüket vesztik: a kérelmeket egyetlen portálon, vagy ügyintézési platformon lehet benyújtani, az ügyeket automaták oldják meg, vagy osztják szét az ügyintézők között. Ha így gondolkodunk hamar világos lesz, hogy a növekvő ügyterhek megoldása érdekében nem a személyi állomány növelése az előremutató megoldás.
Visszakanyarodva a cikk elején említett Ausztriához, lássunk innét egy példát egy teljesen más területről. A Kft. alapítás ügytípusán keresztül szeretnék bemutatni egy korszerű technológiai megoldást. Az osztrák jog a Kft. alapításánál már jelenleg is lehetővé teszi az elektronikus (online) cégalapítást, illetve az alapító okirat elektronikus közjegyzői okiratba való foglalását. Az eljárás lényege, hogy amikor az alapító tagok elhatározzák, hogy céget alapítanak, az alapítást pedig online módon szeretnék lebonyolítani, akkor az eljárásba kötelezően bevonandó közjegyző biztosít számukra egy videokonferencia szobát. Ez a szoba szolgál arra, hogy a felek állandó online jelenléte és bevonása mellett a közjegyző elkészítse az alapító okiratot és egyben elvégezze az alapítók beazonosítását is az általuk bemutatott személyi azonosító igazolványok alapján. Közjegyzői tevékenységről szóló törvény 69b. §-a értelmében, a „közjegyzői okirat rögzítésekor valamennyi félnek vagy fizikailag jelen kell lennie a közjegyző előtt, vagy pedig valós időben, optikai és akusztikus kétirányú kapcsolaton keresztül kapcsolódnia kell a jegyzőhöz és a többi félhez elektronikus kommunikációs eszköz használatával. Ha a kapcsolat ideiglenesen megszakad, a közjegyzőnek szünetet kell tartania a közjegyzői aktus létrehozásával, és csak akkor kell folytatnia, amikor a kapcsolat teljesen helyreáll”. Amint ezek megtörténtek és elkészült az elektronikus irat, az alapítók elektronikusan aláírják a dokumentumot. Ezt követően a közjegyző is ellátja elektronikus aláírásával a szerződést. Így lényegében egy valódi, eredeti elektronikus közjegyzői okirat jön létre, amit a közjegyző a szükséges egyéb dokumentumokkal együtt egy erre szolgáló portálon keresztül (Elektronikus Jogforgalmi Portálon - Elektronischer Rechtsverkehr – ERV) be is nyújt.
